A Plinko táblán n sornál n+1 rekesz van, és a k. rekesz esélye C(n,k) / 2ⁿ, vagyis binomiális eloszlás. 8 soron a középső rekesz esélye 27,34%, 16 soron 19,64%. A szélső rekesz 16 soron csak 1 a 65 536-ból. A szorzótáblától függ, hogy az RTP mennyi lesz, és az mindig 100% alatt van.
Tartalomjegyzék
- A modell: minden tüskénél 50-50%
- 8 soros tábla: 9 rekesz, 256 útvonal
- 12 soros tábla
- 16 soros tábla: 17 rekesz, 65 536 útvonal
- Mérés: 1 millió golyó, saját szimuláció
- Mi az RTP, és hogyan számolják?
- Ház előny: mit jelent a gyakorlatban?
- Volatilitás: az ingadozás mérőszáma
- Gyakori tévedések
- Gyakori kérdések a matematikáról
- Próbáld ki, mit mutat a véletlen
A modell: minden tüskénél 50-50%
A számításhoz egy egyszerű feltevésből indulunk ki: a golyó minden tüskénél egyforma eséllyel pattan balra vagy jobbra, és az egyes döntések egymástól függetlenek. Ez a Galton-deszka modellje. Ha a tábla n soros, a golyó n döntést hoz. Ha ebből k-szor megy jobbra, a (k+1). rekeszbe érkezik.
A k jobbra lépéshez C(n, k) különböző útvonal tartozik, az összes útvonal száma 2ⁿ. A rekesz valószínűsége tehát:
P(k) = C(n, k) / 2ⁿ
Ez a binomiális eloszlás. Az átlag a tábla közepén van, a szórás pedig √n / 2 rekesznyi. 16 sornál ez pontosan 2 rekesz.
8 soros tábla: 9 rekesz, 256 útvonal
Az alábbi táblázat szerint a középső rekeszbe 70 útvonal vezet a 256-ból, a legszélsőbe csak egy.
| Rekesz | Útvonalak / összes | Valószínűség | Gyakoriság |
|---|---|---|---|
| 1 | 1 / 256 | 0,39% | kb. 1 / 256 |
| 2 | 8 / 256 | 3,12% | kb. 1 / 32 |
| 3 | 28 / 256 | 10,94% | kb. 1 / 9 |
| 4 | 56 / 256 | 21,88% | kb. 1 / 5 |
| 5 | 70 / 256 | 27,34% | kb. 1 / 4 |
| 6 | 56 / 256 | 21,88% | kb. 1 / 5 |
| 7 | 28 / 256 | 10,94% | kb. 1 / 9 |
| 8 | 8 / 256 | 3,12% | kb. 1 / 32 |
| 9 | 1 / 256 | 0,39% | kb. 1 / 256 |
12 soros tábla
| Rekesz | Útvonalak | Valószínűség | Gyakoriság |
|---|---|---|---|
| 1 | 1 | 0,024% | kb. 1 / 4 096 |
| 2 | 12 | 0,293% | kb. 1 / 341 |
| 3 | 66 | 1,611% | kb. 1 / 62 |
| 4 | 220 | 5,371% | kb. 1 / 19 |
| 5 | 495 | 12,085% | kb. 1 / 8 |
| 6 | 792 | 19,336% | kb. 1 / 5 |
| 7 | 924 | 22,559% | kb. 1 / 4 |
| 8 | 792 | 19,336% | kb. 1 / 5 |
| 9 | 495 | 12,085% | kb. 1 / 8 |
| 10 | 220 | 5,371% | kb. 1 / 19 |
| 11 | 66 | 1,611% | kb. 1 / 62 |
| 12 | 12 | 0,293% | kb. 1 / 341 |
| 13 | 1 | 0,024% | kb. 1 / 4 096 |
16 soros tábla: 17 rekesz, 65 536 útvonal
Itt látszik igazán, mennyire ritka a szél. A legszélső rekesz esélye 1 a 65 536-ból, vagyis ha ezer golyót ejtesz, átlagosan kb. 0,015 darab érkezik az egyik szélső rekeszbe. Egy ritkán elért rekeszhez tartozó nagy szorzó tehát a nagy ritkaság kompenzálására szolgál.
| Rekesz | Útvonalak | Valószínűség | Gyakoriság |
|---|---|---|---|
| 1 | 1 | 0,002% | kb. 1 / 65 536 |
| 2 | 16 | 0,024% | kb. 1 / 4 096 |
| 3 | 120 | 0,183% | kb. 1 / 546 |
| 4 | 560 | 0,854% | kb. 1 / 117 |
| 5 | 1 820 | 2,777% | kb. 1 / 36 |
| 6 | 4 368 | 6,665% | kb. 1 / 15 |
| 7 | 8 008 | 12,219% | kb. 1 / 8 |
| 8 | 11 440 | 17,456% | kb. 1 / 6 |
| 9 | 12 870 | 19,638% | kb. 1 / 5 |
| 10 | 11 440 | 17,456% | kb. 1 / 6 |
| 11 | 8 008 | 12,219% | kb. 1 / 8 |
| 12 | 4 368 | 6,665% | kb. 1 / 15 |
| 13 | 1 820 | 2,777% | kb. 1 / 36 |
| 14 | 560 | 0,854% | kb. 1 / 117 |
| 15 | 120 | 0,183% | kb. 1 / 546 |
| 16 | 16 | 0,024% | kb. 1 / 4 096 |
| 17 | 1 | 0,002% | kb. 1 / 65 536 |
Mérés: 1 millió golyó, saját szimuláció
Az elméleti számokat ellenőriztük egy egyszerű Monte Carlo programmal: minden tüskénél 50-50% eséllyel balra vagy jobbra lépő golyót ejtettünk 1 000 000 alkalommal, soronként külön. A véletlenszám-generátor kezdőértékét rögzítettük, így a futtatás megismételhető.
| Sorok | Ejtések | Közép (elmélet) | Közép (mért) | Szélső rekeszek (mért db) | Két szél (elmélet) |
|---|---|---|---|---|---|
| 8 | 1 000 000 | 27,34% | 27,32% | 3904 és 4007 | 0,7812% |
| 12 | 1 000 000 | 22,56% | 22,53% | 243 és 223 | 0,0488% |
| 16 | 1 000 000 | 19,64% | 19,61% | 14 és 16 | 0,0031% |
A mért középső rekesz mindhárom táblán 0,03 százalékponton belül követi az elméletet, a szélső rekeszek darabszáma pedig a statisztikai ingadozásnak megfelelően tér el a várt értéktől (16 soron például 1 millió ejtésből 14 és 16 golyó ért a két szélre, az elmélet szerint ez kb. 15 és 15). Egy golyóról nem tudsz semmit, egymillióról szinte mindent.
Mi az RTP, és hogyan számolják?
Az RTP (Return to Player) a hosszú távú visszatérési arány. Úgy számolhatod ki, hogy minden rekesz valószínűségét megszorzod a hozzá tartozó szorzóval, és az eredményeket összeadod:
RTP = Σ P(k) × szorzó(k)
Ha az eredmény 0,97, akkor a tétek 97%-a jut vissza átlagosan, a maradék 3% a ház előnye. Az alábbi példákat mi találtuk ki, nem egy konkrét játékból vettük, hogy lásd, hogyan működik a képlet. Az első oszlop a szél felől mutatja a szorzókat.
| Példa-profil | Szorzók a széltől a közép felé | Elméleti visszatérés (RTP) | Ház előny |
|---|---|---|---|
| Alacsony | 5,6 · 2,1 · 1,1 · 1,0 · 0,5 · ... | 98,98% | 1,02% |
| Közepes | 13 · 3 · 1,3 · 0,7 · 0,4 · ... | 98,91% | 1,09% |
| Magas | 29 · 4 · 1,5 · 0,3 · 0,2 · ... | 99,06% | 0,94% |
Látható, hogy a három profil RTP-je közel azonos, miközben az ingadozásuk nagyon különböző. A kockázati szint tehát a szóráson változtat, az átlagon nem.
Mennyire érzékeny az RTP egyetlen számra?
Nagyon. Ha a legnagyobb valószínűségű, középső rekesz szorzóját kissé lejjebb viszed, vagy a ritka szélső szorzókat csökkented, az RTP azonnal csökken. A szolgáltatók ezzel állítják be a ház előnyét, a játékos a táblára nézve ezt nem érzi meg.
| Változat | Módosítás | RTP |
|---|---|---|
| Eredeti példa | középső szorzó 0,5 | 98,98% |
| Középső szorzó 0,3-ra csökken | a többi változatlan | 93,52% |
| Középső 0,3 és a szélek 5,0 | két apró módosítás együtt | 93,05% |
A fenti szorzók illusztrációk. Valós játékoknál az RTP-t és a szorzótáblát a szolgáltató szabályzata tartalmazza, és az játékonként eltér. Minden pénzzel játszott Plinko RTP-je 100% alatt van, különben a szolgáltató veszteséges lenne.
Ház előny: mit jelent a gyakorlatban?
A ház előny a 100% és az RTP közti különbség. 97% RTP mellett minden 10 000 egységnyi összforgalomból átlagosan 300 marad a szolgáltatónál. Egy játékosnál ez a szám óriásit ingadozhat, és egy este teljes egészében nyereség is lehet. A tömeg szintjén az átlag viszont szinte pontosan teljesül.
Egy egyszerű példa: ha 1000 körön át 100 Ft-ot tennél fel, a teljes forgalom 100 000 Ft. 3% ház előnynél az elvárt veszteség 3000 Ft. A tényleges eredmény ettől bármerre eltérhet, de minél többet játszol, annál közelebb kerülsz az elvárt veszteséghez.
Volatilitás: az ingadozás mérőszáma
A volatilitás azt mutatja, mennyire térnek el az egyes körök eredményei az átlagtól. Magas volatilitásnál a ritka nagy szorzók dominálnak, hosszú nyeretlen szakaszokkal. Alacsonynál az eredménysor szelídebb. Az RTP közben akár azonos is lehet.
Gyakori tévedések
- „Már régóta nem jött szél, ideje van.” A golyónak nincs emlékezete. Minden ejtés független (gamblers fallacy).
- „Ha többet játszom, kiegyenlítődik.” A relatív szórás csökken, az abszolút eltérés viszont nőhet. A tapasztalt veszteség nem kerül vissza magától.
- „A magasabb kockázati szint nyerőbb.” Az átlagot nem emeli. Csak a ritka nagy és a gyakori kis esetek aránya változik.
Gyakori kérdések a matematikáról
Mi köze van a Plinkónak a Galton-deszkához?
Hány soros egy tipikus Plinko tábla?
Mi a kockázati szint a Plinkóban?
Mit jelent az, hogy a sorok száma növelhető?
Mi a „Provably Fair” a Plinkóban?
Valóban véletlenszerű a golyó útja az online Plinkóban?
Miért pontosan 9 rekesz van 8 soros táblán?
Mi a legvalószínűbb rekesz a Plinkóban?
Mekkora esély van a legszélső rekeszre?
Mi az RTP?
Utolsó tartalmi frissítés: 2026. november 3. Az információk ismeretterjesztő jellegűek, nem minősülnek jogi vagy pénzügyi tanácsnak. Jogszabályi kérdésben a hatósági forrás az irányadó.