1. Főoldal
  2. Matematika és esélyek
Matematika

Plinko matematika: esélyek, RTP és ház előny

A Plinko a valószínűségszámítás egyik legjobban szemléltethető példája. Itt végigszámoljuk a rekeszek esélyét, az RTP-t, és a saját szimulációnk mért eredményeit is megmutatjuk.

Frissítve: 9 perc olvasásSzerkesztőségi tartalom
Röviden

A Plinko táblán n sornál n+1 rekesz van, és a k. rekesz esélye C(n,k) / 2ⁿ, vagyis binomiális eloszlás. 8 soron a középső rekesz esélye 27,34%, 16 soron 19,64%. A szélső rekesz 16 soron csak 1 a 65 536-ból. A szorzótáblától függ, hogy az RTP mennyi lesz, és az mindig 100% alatt van.

Tartalomjegyzék
  1. A modell: minden tüskénél 50-50%
  2. 8 soros tábla: 9 rekesz, 256 útvonal
  3. 12 soros tábla
  4. 16 soros tábla: 17 rekesz, 65 536 útvonal
  5. Mérés: 1 millió golyó, saját szimuláció
  6. Mi az RTP, és hogyan számolják?
  7. Ház előny: mit jelent a gyakorlatban?
  8. Volatilitás: az ingadozás mérőszáma
  9. Gyakori tévedések
  10. Gyakori kérdések a matematikáról
  11. Próbáld ki, mit mutat a véletlen

A modell: minden tüskénél 50-50%

A számításhoz egy egyszerű feltevésből indulunk ki: a golyó minden tüskénél egyforma eséllyel pattan balra vagy jobbra, és az egyes döntések egymástól függetlenek. Ez a Galton-deszka modellje. Ha a tábla n soros, a golyó n döntést hoz. Ha ebből k-szor megy jobbra, a (k+1). rekeszbe érkezik.

A k jobbra lépéshez C(n, k) különböző útvonal tartozik, az összes útvonal száma 2ⁿ. A rekesz valószínűsége tehát:

P(k) = C(n, k) / 2ⁿ

Ez a binomiális eloszlás. Az átlag a tábla közepén van, a szórás pedig √n / 2 rekesznyi. 16 sornál ez pontosan 2 rekesz.

8 soros tábla: 9 rekesz, 256 útvonal

Az alábbi táblázat szerint a középső rekeszbe 70 útvonal vezet a 256-ból, a legszélsőbe csak egy.

8 soros tábla, ideális 50-50% elágazással (binomiális eloszlás).
RekeszÚtvonalak / összesValószínűségGyakoriság
11 / 2560,39%kb. 1 / 256
28 / 2563,12%kb. 1 / 32
328 / 25610,94%kb. 1 / 9
456 / 25621,88%kb. 1 / 5
570 / 25627,34%kb. 1 / 4
656 / 25621,88%kb. 1 / 5
728 / 25610,94%kb. 1 / 9
88 / 2563,12%kb. 1 / 32
91 / 2560,39%kb. 1 / 256

12 soros tábla

12 soros tábla, ideális 50-50% elágazással (binomiális eloszlás).
RekeszÚtvonalakValószínűségGyakoriság
110,024%kb. 1 / 4 096
2120,293%kb. 1 / 341
3661,611%kb. 1 / 62
42205,371%kb. 1 / 19
549512,085%kb. 1 / 8
679219,336%kb. 1 / 5
792422,559%kb. 1 / 4
879219,336%kb. 1 / 5
949512,085%kb. 1 / 8
102205,371%kb. 1 / 19
11661,611%kb. 1 / 62
12120,293%kb. 1 / 341
1310,024%kb. 1 / 4 096

16 soros tábla: 17 rekesz, 65 536 útvonal

Itt látszik igazán, mennyire ritka a szél. A legszélső rekesz esélye 1 a 65 536-ból, vagyis ha ezer golyót ejtesz, átlagosan kb. 0,015 darab érkezik az egyik szélső rekeszbe. Egy ritkán elért rekeszhez tartozó nagy szorzó tehát a nagy ritkaság kompenzálására szolgál.

16 soros tábla, ideális 50-50% elágazással (binomiális eloszlás).
RekeszÚtvonalakValószínűségGyakoriság
110,002%kb. 1 / 65 536
2160,024%kb. 1 / 4 096
31200,183%kb. 1 / 546
45600,854%kb. 1 / 117
51 8202,777%kb. 1 / 36
64 3686,665%kb. 1 / 15
78 00812,219%kb. 1 / 8
811 44017,456%kb. 1 / 6
912 87019,638%kb. 1 / 5
1011 44017,456%kb. 1 / 6
118 00812,219%kb. 1 / 8
124 3686,665%kb. 1 / 15
131 8202,777%kb. 1 / 36
145600,854%kb. 1 / 117
151200,183%kb. 1 / 546
16160,024%kb. 1 / 4 096
1710,002%kb. 1 / 65 536

Mérés: 1 millió golyó, saját szimuláció

Az elméleti számokat ellenőriztük egy egyszerű Monte Carlo programmal: minden tüskénél 50-50% eséllyel balra vagy jobbra lépő golyót ejtettünk 1 000 000 alkalommal, soronként külön. A véletlenszám-generátor kezdőértékét rögzítettük, így a futtatás megismételhető.

Saját Monte Carlo futtatás, fix véletlen maggal: minden tüskénél 50-50% balra vagy jobbra.
SorokEjtésekKözép (elmélet)Közép (mért)Szélső rekeszek (mért db)Két szél (elmélet)
81 000 00027,34%27,32%3904 és 40070,7812%
121 000 00022,56%22,53%243 és 2230,0488%
161 000 00019,64%19,61%14 és 160,0031%

A mért középső rekesz mindhárom táblán 0,03 százalékponton belül követi az elméletet, a szélső rekeszek darabszáma pedig a statisztikai ingadozásnak megfelelően tér el a várt értéktől (16 soron például 1 millió ejtésből 14 és 16 golyó ért a két szélre, az elmélet szerint ez kb. 15 és 15). Egy golyóról nem tudsz semmit, egymillióról szinte mindent.

Mi az RTP, és hogyan számolják?

Az RTP (Return to Player) a hosszú távú visszatérési arány. Úgy számolhatod ki, hogy minden rekesz valószínűségét megszorzod a hozzá tartozó szorzóval, és az eredményeket összeadod:

RTP = Σ P(k) × szorzó(k)

Ha az eredmény 0,97, akkor a tétek 97%-a jut vissza átlagosan, a maradék 3% a ház előnye. Az alábbi példákat mi találtuk ki, nem egy konkrét játékból vettük, hogy lásd, hogyan működik a képlet. Az első oszlop a szél felől mutatja a szorzókat.

Kitalált, szemléltető számok 8 soros táblára. Nem egy konkrét játék vagy szolgáltató adatai.
Példa-profilSzorzók a széltől a közép feléElméleti visszatérés (RTP)Ház előny
Alacsony5,6 · 2,1 · 1,1 · 1,0 · 0,5 · ...98,98%1,02%
Közepes13 · 3 · 1,3 · 0,7 · 0,4 · ...98,91%1,09%
Magas29 · 4 · 1,5 · 0,3 · 0,2 · ...99,06%0,94%

Látható, hogy a három profil RTP-je közel azonos, miközben az ingadozásuk nagyon különböző. A kockázati szint tehát a szóráson változtat, az átlagon nem.

Mennyire érzékeny az RTP egyetlen számra?

Nagyon. Ha a legnagyobb valószínűségű, középső rekesz szorzóját kissé lejjebb viszed, vagy a ritka szélső szorzókat csökkented, az RTP azonnal csökken. A szolgáltatók ezzel állítják be a ház előnyét, a játékos a táblára nézve ezt nem érzi meg.

Egyetlen szám átírása a táblában azonnal módosítja a hosszú távú átlagot.
VáltozatMódosításRTP
Eredeti példaközépső szorzó 0,598,98%
Középső szorzó 0,3-ra csökkena többi változatlan93,52%
Középső 0,3 és a szélek 5,0két apró módosítás együtt93,05%
!
Ez nem egy konkrét játék adata

A fenti szorzók illusztrációk. Valós játékoknál az RTP-t és a szorzótáblát a szolgáltató szabályzata tartalmazza, és az játékonként eltér. Minden pénzzel játszott Plinko RTP-je 100% alatt van, különben a szolgáltató veszteséges lenne.

Ház előny: mit jelent a gyakorlatban?

A ház előny a 100% és az RTP közti különbség. 97% RTP mellett minden 10 000 egységnyi összforgalomból átlagosan 300 marad a szolgáltatónál. Egy játékosnál ez a szám óriásit ingadozhat, és egy este teljes egészében nyereség is lehet. A tömeg szintjén az átlag viszont szinte pontosan teljesül.

Egy egyszerű példa: ha 1000 körön át 100 Ft-ot tennél fel, a teljes forgalom 100 000 Ft. 3% ház előnynél az elvárt veszteség 3000 Ft. A tényleges eredmény ettől bármerre eltérhet, de minél többet játszol, annál közelebb kerülsz az elvárt veszteséghez.

Volatilitás: az ingadozás mérőszáma

A volatilitás azt mutatja, mennyire térnek el az egyes körök eredményei az átlagtól. Magas volatilitásnál a ritka nagy szorzók dominálnak, hosszú nyeretlen szakaszokkal. Alacsonynál az eredménysor szelídebb. Az RTP közben akár azonos is lehet.

Gyakori tévedések

  • „Már régóta nem jött szél, ideje van.” A golyónak nincs emlékezete. Minden ejtés független (gamblers fallacy).
  • „Ha többet játszom, kiegyenlítődik.” A relatív szórás csökken, az abszolút eltérés viszont nőhet. A tapasztalt veszteség nem kerül vissza magától.
  • „A magasabb kockázati szint nyerőbb.” Az átlagot nem emeli. Csak a ritka nagy és a gyakori kis esetek aránya változik.

Gyakori kérdések a matematikáról

Mi köze van a Plinkónak a Galton-deszkához?
A Galton-deszka a Plinko matematikai őse. Sir Francis Galton azért építette, hogy bemutassa: sok apró, véletlen balra-jobbra döntésből harang alakú eloszlás áll össze. A Plinko táblája ugyanígy működik, ezért a golyók a középső rekeszekbe esnek a leggyakrabban. Lásd a matematikai oldalt.
Hány soros egy tipikus Plinko tábla?
Az online változatokban jellemzően 8 és 16 sor között állítható, a tévés nagytáblán több sor van, a házilag készítettek 6-10 sorosak. Több sor szélesebb eloszlást és ritkábban elért szélső rekeszeket jelent, ahogy a táblázatok mutatják.
Mi a kockázati szint a Plinkóban?
A kockázati szint a rekeszek szorzóinak eloszlását állítja: alacsony szinten a közép és a szél közötti különbség kicsi, magas szinten a szélek nagy, a középső rekeszek kicsi szorzót kapnak. A golyó útja és a rekeszek valószínűsége ettől nem változik, csak az, hogy mennyit ér az egyes rekesz.
Mit jelent az, hogy a sorok száma növelhető?
Minden további sor egy újabb balra-jobbra döntést ad. A golyó így szélesebb sávban szóródik, a szélső rekeszek valószínűsége pedig gyorsan csökken: 8 sornál a legszélső rekesz esélye 1/256, 16 sornál már 1/65 536.
Mi a „Provably Fair” a Plinkóban?
A Provably Fair egy ellenőrzési módszer: a szolgáltató a kör előtt közzétesz egy titkos érték lenyomatát (hash), te megadsz egy saját értéket, és a kör után mindent ellenőrizhetsz. Ha az eredmény a nyilvános képletből adódik, a szerver utólag nem módosíthatta. Ez a tisztességes sorsolást igazolja, de nem teszi nyereségessé a játékot.
Valóban véletlenszerű a golyó útja az online Plinkóban?
A tiszta online Plinkóban az eredmény nem fizikai pattogásból, hanem véletlenszám-generátorból (RNG) jön, az animáció utólag illeszkedik hozzá. Éppen ezért nem lehet egy ejtést a játék közben befolyásolni, és az előző körök sem jósolják meg a következőt.
Miért pontosan 9 rekesz van 8 soros táblán?
Mert n sor n+1 rekeszt ad: a golyó 0-tól n-ig bárhányszor térhet jobbra, és ez n+1 különböző végeredmény. A 16 soros tábla 17 rekeszes.
Mi a legvalószínűbb rekesz a Plinkóban?
A középső. Minden tüskénél 50-50% az esély balra vagy jobbra, és a közepe felé a legtöbb különböző útvonal vezet. 8 sornál a középső rekesz esélye 27,34%, 16 sornál 19,64%. A teljes táblázat a matematikai oldalon van.
Mekkora esély van a legszélső rekeszre?
Nagyon kicsi. 8 soros táblán a két szélső rekesz együtt 0,78%, 12 sornál 0,049%, 16 sornál kevesebb mint 0,004%. Egy-egy oldalra külön fele ennyi jut. Magas kockázati szintnél éppen ezekhez tartoznak a legnagyobb szorzók.
Mi az RTP?
Az RTP (Return to Player) a hosszú távú, elméleti visszatérési arány: a tétek mekkora hányada jut vissza összesítve a játékosokhoz. 96%-os RTP azt jelenti, hogy átlagosan minden 100 egységnyi tétből 96 megy vissza, 4 a szolgáltatónál marad. Egyetlen játékosra, egyetlen estére semmit nem ígér. Lásd a fogalomtárat.

Utolsó tartalmi frissítés: 2026. november 3. Az információk ismeretterjesztő jellegűek, nem minősülnek jogi vagy pénzügyi tanácsnak. Jogszabályi kérdésben a hatósági forrás az irányadó.