1. Főoldal
  2. Hogyan működik?
Működés

Hogyan működik a Plinko?

Egy golyó, néhány tucat tüske és a véletlen. A Plinko szabályai egy mondatban elférnek, a mögöttük lévő logika viszont érdekesebb, mint elsőre látszik.

Frissítve: 6 perc olvasásSzerkesztőségi tartalom
Röviden

A Plinkóban egy golyót ejtesz le egy tüskés tábla tetejéről. A golyó minden tüskénél balra vagy jobbra pattan, és az alsó sor egyik rekeszében áll meg. A rekesz értéke adja az eredményt. A közép felé több útvonal vezet, ezért oda érkezik a legtöbb golyó.

Tartalomjegyzék
  1. A Plinko röviden: mi a lényege?
  2. A tábla felépítése
  3. Mi történik egy tüskénél?
  4. A rekeszek és a szorzók
  5. Kockázati szintek
  6. A sorok számának hatása
  7. Automata ejtés (Auto Drop)
  8. Provably Fair: ellenőrizhető sorsolás
  9. Három eltérő Plinko
  10. Gyakori kérdések a működésről
  11. Próbáld ki, mit mutat a véletlen

A Plinko röviden: mi a lényege?

A Plinko egy függőleges tábla, amelyet tüskék (angolul pegs) borítanak, általában háromszög vagy piramis alakban. Fent elengedsz egy golyót, lent pedig rekeszek várják. Ennyi az egész szabály. A játék vonzereje abban rejlik, hogy a kimenetel nem látszik előre, miközben az út minden pillanata látványos.

Ugyanez a tábla kétféleképpen is használható. Lehet játék, ahol a rekeszekhez érték tartozik, és lehet szemléltető eszköz, amely a valószínűségszámítás egyik legszebb példáját mutatja meg. A plinko.hu a másodikra épül.

A tábla felépítése

Egy tipikus tábla négy részből áll:

  • Indítási pont: felül, általában a tábla közepén vagy a teljes szélességen választható.
  • Tüskék: váltakozó sorokban, sakktábla-szerűen eltolva. A sorok számát hívják a tábla méretének.
  • Rekeszek: alul, a tüskék utolsó sora alatt. n sorhoz n+1 rekesz tartozik.
  • Értékek vagy szorzók: a rekeszekhez rendelt számok. Ezek a játék változatától függnek.
Sorok és rekeszek kapcsolata
SorokRekeszekLehetséges útvonalakJellemző használat
89256Iskolai kísérlet, egyszerű modell
12134 096Közepes méretű online táblák
161765 536Nagy online táblák

Mi történik egy tüskénél?

A golyó nekiütközik a tüskének, és vagy balra, vagy jobbra pattan tovább. A következő sorban újabb tüske várja, ott újabb döntés születik. Ha a golyó elég kicsi, a tüskék pedig szimmetrikusak, akkor minden döntés közelítőleg 50-50% esélyű.

Fizikai táblán a pontos kép bonyolultabb. A golyó sebessége, a tüskék közti távolság, a súrlódás és a lejtés mind belejátszik. A mért eloszlás ezért mindig kicsit eltér az elméletitől. Digitális, szerveroldali sorsolásnál viszont nincs fizika: a program kisorsolja a végeredményt, a golyó animációja pedig utólag igazodik hozzá.

i
Miért fontos ez?

Ha az eredmény a golyó pattogásától függ, apró hatások is torzíthatnak. Ha viszont szerver sorsolja, az animációból semmit nem tudsz megtudni a következő körről. Ezért nem működik semmilyen „figyeld a golyót” módszer.

A rekeszek és a szorzók

Pénzzel játszott változatokban minden rekeszhez szorzó tartozik. Ha a golyó egy 2,0-es szorzójú rekeszbe esik, a tét kétszerese jár vissza. Ha 0,5-ösbe, a tét fele. A szélső rekeszek szorzói nagyok, a középsőké kicsik, mert a szélsők elérése sokkal ritkább.

A szorzótáblát úgy állítják be, hogy a valószínűségekkel súlyozott átlag, vagyis az RTP, 100% alatt maradjon. Lásd részletesen a matematikai oldalon.

Kockázati szintek

A legtöbb online változatban három szint közül választhatsz: alacsony, közepes és magas. A szint a rekeszek szorzóit változtatja.

Alacsony szint

  • A szorzók közti különbség kicsi.
  • Gyakoribb kis nyereség vagy kis veszteség.
  • Az eredménysor kiegyenlítettebb.

Magas szint

  • A szélek szorzója nagy, a közép nagyon kicsi.
  • Hosszabb nyeretlen szakaszok, ritka kiugrás.
  • Az eredménysor erősen ingadozik.

A kockázati szint a golyó útját nem módosítja, csak azt, hogy mennyit ér az egyes rekesz. A hosszú távú átlag szintén nem emelkedik a magasabb szinttől.

A sorok számának hatása

Minden újabb sor egy újabb balra-jobbra döntést ad. A golyó szélesebb sávban szóródik, a szélső rekeszek esélye pedig gyorsan zsugorodik:

8 sornál a középső rekesz esélye 27,34%, a legszélsőé 0,39%. 16 sornál a közép 19,64%, a legszélső 0,0015%. A teljes táblázatot a matematika oldalon találod.

Automata ejtés (Auto Drop)

Sok online változat lehetővé teszi, hogy beállíts egy számot, és a program kattintás nélkül sorra elengedi a golyókat. Nézőként ez remek: tíz másodperc alatt száz golyó adja a harang alakú képet. Pénzzel viszont kockázatos. Az automata mód gyorsítja a veszteséget, és elveszi azt a pillanatnyi szünetet, amikor egy ember normális esetben megáll.

Provably Fair: ellenőrizhető sorsolás

A „Provably Fair” egy kriptográfiai ellenőrzés. A szolgáltató a kör előtt közzétesz egy titkos érték lenyomatát (hash). Te megadsz egy saját értéket. A körök számlálója is beleszámít. Az eredmény e három adatból képlettel adódik. A kör után a szolgáltató felfedi a titkos értéket, és te kiszámíthatod, hogy valóban az történt, aminek történnie kellett.

Ez a módszer azt igazolja, hogy a sorsolást utólag nem módosították. Azt viszont nem mondja meg, hogy a szorzótábla nyerőbb-e neked. A tisztességes sorsolás és a kedvező szorzók két külön kérdés.

Három eltérő Plinko

  1. Tévés és iskolai nagytábla.A tévés Plinko a kijelzett játékos dobásától függ egy kicsit, a rekeszek értéke fix. Iskolai változatban ez egy valószínűségi kísérlet.
  2. Szimuláció.Tét és nyeremény nélkül mutatja a mechanikát. A plinko.hu szimulátora ilyen.
  3. Pénzzel játszott online változat.Szerveroldali sorsolás, szorzótáblával. Magyarországon távszerencsejátéknak számít, ezért engedély kell hozzá. Lásd: Plinko Magyarországon.

Gyakori kérdések a működésről

Hány soros egy tipikus Plinko tábla?
Az online változatokban jellemzően 8 és 16 sor között állítható, a tévés nagytáblán több sor van, a házilag készítettek 6-10 sorosak. Több sor szélesebb eloszlást és ritkábban elért szélső rekeszeket jelent, ahogy a táblázatok mutatják.
Hogyan működik a Plinko lépésről lépésre?
Egy golyót elengedsz a tábla tetejéről. Az minden tüskénél balra vagy jobbra pattan. Az alsó sorban valamelyik rekeszbe érkezik, és az ahhoz tartozó érték vagy szorzó a végeredmény. Online változatban az eredményt a szerver véletlenszám-generátora sorsolja ki, az animáció csak megjeleníti.
Mi a kockázati szint a Plinkóban?
A kockázati szint a rekeszek szorzóinak eloszlását állítja: alacsony szinten a közép és a szél közötti különbség kicsi, magas szinten a szélek nagy, a középső rekeszek kicsi szorzót kapnak. A golyó útja és a rekeszek valószínűsége ettől nem változik, csak az, hogy mennyit ér az egyes rekesz.
Mit jelent az, hogy a sorok száma növelhető?
Minden további sor egy újabb balra-jobbra döntést ad. A golyó így szélesebb sávban szóródik, a szélső rekeszek valószínűsége pedig gyorsan csökken: 8 sornál a legszélső rekesz esélye 1/256, 16 sornál már 1/65 536.
Mi az az Auto Drop vagy automata ejtés?
Az automata funkció beállított számú golyót ejt le egymás után, kattintás nélkül. Pénzzel játszva ez veszélyes, mert a kontroll és az időérzék elvész, a veszteség pedig gyorsan halmozódik. A szimulátorunkban az automata mód csak a gyakoriságok megfigyelésére való.
Mi a „Provably Fair” a Plinkóban?
A Provably Fair egy ellenőrzési módszer: a szolgáltató a kör előtt közzétesz egy titkos érték lenyomatát (hash), te megadsz egy saját értéket, és a kör után mindent ellenőrizhetsz. Ha az eredmény a nyilvános képletből adódik, a szerver utólag nem módosíthatta. Ez a tisztességes sorsolást igazolja, de nem teszi nyereségessé a játékot.
Valóban véletlenszerű a golyó útja az online Plinkóban?
A tiszta online Plinkóban az eredmény nem fizikai pattogásból, hanem véletlenszám-generátorból (RNG) jön, az animáció utólag illeszkedik hozzá. Éppen ezért nem lehet egy ejtést a játék közben befolyásolni, és az előző körök sem jósolják meg a következőt.
Befolyásolhatom, hová esik a golyó?
Online változatban nem: a kezdőpont és az időzítés nem hat az eredményre. Fizikai táblán egy kicsit igen, mert a dobás szöge és a kiindulási pont módosítja az első ütközéseket, de pár sor után a hatás elmosódik.

Utolsó tartalmi frissítés: 2026. november 3. Az információk ismeretterjesztő jellegűek, nem minősülnek jogi vagy pénzügyi tanácsnak. Jogszabályi kérdésben a hatósági forrás az irányadó.